1. Nem robbanásveszélyes a gázüzemű autó? Biztonságos a beépített rendszer? 

Míg az első kérdésre határozott nem, a másodikra határozott igen a válasz.

Ha összehasonlítjuk a gázüzemű autót a benzinessel, kiderül, hogy a benzinestől sokkal inkább van félnivalónk: a gázüzemű autókban a gáztartály 3-4 mm falvastagságú acéllemezből készül, és minden egyes tartályt sorszámmal látnak el, majd külön-külön lepróbálnak 45 bar nyomással, melyet hatósági irat igazol. Ezzel szemben a benzintartály egy 1 mm-es, "ponthegesztett" vaslemezből, vagy most már egyre gyakrabban műanyagból van. A gáztartályra egy teljesen leszigetelt műszer-szelep egység kerül, melyben csőszakadás esetén minden irányban elzáró biztonsági szelepek vannak, de ha mégis bármilyen szivárgás lépne fel, egy olyan szellőző rendszert alakítottak ki, amin keresztül a gáz csakis a szabadba távozhat, és az utastérbe nem juthat be; a benzintankban ellenben semmi ilyen berendezés nincs.

A gáz a nyomáscsökkentőig burkolattal ellátott rézcsövön jut el, hollanderes kötésekkel ellátva. A benzin viszont sérülékeny, és kirepedésre hajlamos gumitömlőn, esetleg műanyag csövön. A szívótorokba jutó gáz útjába még két biztonsági egység van beépítve, amely működésbe lép a leálló motor esetén. Érdekességképpen még az is elmondható, hogy az összes kiégett motorú járműben a benzinrendszer hibája okozta a tüzet.

2. Érezhető-e gázszag az átalakított járművekben? 

Egy megfelelően átalakított jármű esetében nem érezni gázszagot sem az utastérben, sem a gépkocsi körül. 

A gépkocsik az átalakítás után minden esetben egy kötelező szivárgásellenőrzésen esnek át, melyről hivatalos okirat is készül, az úgynevezett TANÚSÍTVÁNY, mely garantálja, hogy a gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen - háztartási PB-gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak. Ennek oka, hogy a háztartási PB-gázokba sokkal nagyobb mennyiségű illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. 

Az előbb említett TANÚSÍTVÁNY további fontos információkat is tartalmaz: feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalakító műhely engedélyszámait is. Így ha ilyen TANÚSÍTVÁNY-t kapunk a gépkocsihoz nyugodtak lehetünk, hogy az átalakítás során képzett szakemberek engedélyezett terméket építettek be.

3. Hol tudok parkolni a gázüzeműre átalakított járművel? 

Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján gyakorlatilag bárhol!

Ennek oka, hogy az autógáz kiszivárgásának valószínűsége a beépített biztonsági rendszereknek köszönhetően igen csekély, gyakorlatilag nulla. Tehát mélygarázsokban, emeletes parkolóházakban, kiszellőztetett garázsokban nyugodtan parkolhatunk gázautóval. Bővebb információt a témáról a 'Biztonságosan lehajthatunk az LPG (autógáz) üzemű gépjárművel is a mélygarázsokba' című blogbejegyzésben olvashat.

Magánterületeken, családi házak garázsában, ha a padlószinten szellőző nyílásokat alakítunk ki, ahol a szivárgó gáz a szabadba távozhat, akkor nyugodtan leállíthatjuk gépkocsinkat.

4. Mi történik, ha útközben kifogy a gáz, és nincs a közelben autógáz kút? 

Ma Magyarországon országszerte közel 200 Prímaenergia autógáz kúton lehet autógázt tankolni, és Európa-szerte is egyre több helyen lehet hozzájutni az autógázhoz. Mivel a gázüzeműre átalakított járművek minden esetben kettős - benzin-gáz - üzemelésűek, ezért soha nem kell attól tartani, hogy út közben kifogy a gáz, és nincs a közelben autógáz-kút, hiszen a műszerfalon elhelyezett kapcsoló segítségével egy egyszerű mozdulattal - akár menet közben is - átkapcsolhatjuk az autót benzinüzeműre, mindaddig, míg el nem érjük a legközelebbi autógáz-kutat.

5. Károsítja-e a motort a gázüzemanyag?

Azoknál a régebbi évjáratú gépkocsiknál, amelyek csak ólmos, illetve kenőadalékkal "kezelt" ólommentes benzinnel üzemeltethetőek ajánlatos az átlagosnál sűrűbben használni benzinüzemben a gépkocsit. Ez körülbelül 10-90%-os benzin-gáz arányt jelent, vagyis minden 90 km autógázzal történő megtétele után javasolt 10 km-t benzinnel közlekedni.

A gázüzemmódnak csak pozitív hatása van a motorra melyek a következők: Mivel az autógáz eleve gáz halmazállapotú -szemben a benzinnel, mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára-, nem oldja fel az olajfilmet, és így nem hígítja fel a motorolajat. Így nő a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentősen lecsökkennek, főleg a legkritikusabb, hideg motorhőmérsékleten.

6. Kell-e az átalakítás után külön vizsgáztatni az átalakított gépjárművet?

Az átalakítás után minden esetben be kell vezetni a forgalmi engedélybe a hajtóanyag-változást, mely két formában lehetséges. Azokat a gépkocsikat, melyek rendelkeznek úgynevezett sorozat-átalakítási vagy típus engedéllyel, a lakhely szerint illetékes közlekedési felügyeleteken kell szemlére állítani vagy az arra jogosult gázautó szakszervizek az átalakítás napján azonnal bevezetik a változást a forgalmi engedélybe. Ezenkívül minden esetben új környezetvédelmi igazolólap (zöldkártya) is kiállításra kerül mely a benzines és a gázos emissziós értékeket tartalmazza.

A műszaki vizsgák és a zöldkártya érvényesítése továbbra is a hagyományos időközönként történik, tehát nem kell sűrűbben vizsgáztatni az átalakított gépkocsikat. Minden műszaki vizsga előtt úgynevezett TANÚSÍTVÁNY-t kell kiállítatni egy gázautó szakszervizben, mely 30 napig érvényes, tehát a vizsgát ezen időponton belül kell elvégezni.

7. Jár-e teljesítmény-változással a gázüzemű átalakítás?

Mivel a gázüzemanyag fűtőértéke alacsonyabb, így azonos feltételek mellett a gépkocsi motorjának teljesítménye kb. 10%-al csökken. Tehát azonos teljesítmény eléréséhez több üzemanyagra van szükség gázüzemben, mint benzinüzemben. Ez mintegy 15%-os fogyasztásnövekedést jelent literben számolva. A túlfogyasztás mértéke pozitív és negatív irányban is jelentősen függ a motor állapotától, főleg a gyújtórendszer tekintetében és függ természetesen a vezetési stílustól is. Azonban az autógáz kedvező árának köszönhetően igen jelentős üzemeltetési költségmegtakarítás realizálható.

8. Hogyan történik, és mennyi ideig tart az átalakítás? 

Személyautók esetében a csomagtérbe, haszonjárműveknél a raktérbe, esetenként azon kívülre megfelelően méretezett rögzítéssel kerül beszerelésre a gáztartály, az üzemi rézcsövet a karosszéria alján kívülről vezetik előre, ami a motortérben elhelyezett gázelzáró mágnesszelepbe csatlakozik. Ide szerelik a legfontosabb egységet, a nyomásszabályzót, és karburátoros jármű esetén a benzinelzáró mágnesszelepet is. A levegő belépő nyílás útjába egy keverőegységet iktatnak, mely még autótípusokon belül is más és más. Ebben történik a gáz keveredése a levegővel. A motorban egyáltalán nem végeznek átalakítást, magán a járművön pedig később néhány furat kivételével teljesen visszaállítható az eredeti állapot. A beszerelés egy Lada, vagy pl. egy Wartburg esetében 3-4 órát, egy korszerű lambda szondás jármű esetén 8-10 órát vehet igénybe.